Tuesday, December 11, 2007

Aurora Borealis - sarki feny

A tortenet kepekben valo elmeselese itt kezdodik. Balra a kollegimunk lathato.
De nem ez a lenyeg... Sokadszorra muszaj kimondanom, hogy eletem legnagyobb elmenye volt, de azt hiszem, most ezt sokaig nem fogja semmi felulmulni. Nem is tudom mi lehetne ennel is tobb. Tegnap ejfel korul Mesivel kialltunk az iskola erkelyere, atolelve egymast, es percekig szotlanul neztuk ezt a csodat. Mert bar 10 evvel ezelott (amikor elkezdtem csillagaszkodni) beteve tudtam minden egi jelenseget, pontosan tudtam mi tortenik egy eszaki feny-jelenseg kapcsan, de ez most csoda volt. Hiaba neztem kepeken evekig, egeszen tegnapig azt hittem, hogy en sosem lathatok ilyet eloben. ...szoval ott alltunk Mesivel, es percekig razott a hideg, lehetetlen leirni a latvanyt is, nemhogy az erzest.
Azert megprobalom: nem valami apro fenyt kell elkepzelni. Jelen esetben az egbolt felet tokeletesen "eltakaro" zold, finoman mozgo (tancolo) jelensegrol volt szo.



Keptelen vagyok most retusalni a kepeket: itt is egy repulo mesterseges villogasa felbevagja a latvanyt. Majd kesobb photoshopot ragadok, de egyszeruen nem tudom elkepzelni, hogy clon tool-lal izelgessem ezeket a kepeket.

...Mikor percek utan vegre megszolaltunk, azt mondtuk eloszor, hogy persze jo lett volna lefenykepezni, de nem baj: ez igy volt csodalatos, ahogy igy ketten ateltuk, nem kellett objektivekkel bajlodnom stb. Tenyleg igy gondoltam, de aztan masodpercenkent egyre jobban visszatertem a valosagba, es ra kellett jonnom: mi ertelme volt eddig barmit lefotoznom eletemben, ha ezt nem fogom megorokiteni!? Itt kezdetet vette a kaland: a jeges uton kb 1 perc alatt futva megtettem masfel kilometert, ugyanis nem volt nalam a fenykepezogep. Lattam, hogy folyamatosan csokken a feny intenzitasa (es fokent a mozgas), de azert szerencsere lelkes maradtam.
Lelkiallapotomra jellemzo, hogy minusz 5 fokrol megfeledkezve semmi mast nem kaptam fel, csak az allvanyt es a fenykepezogepemet. Majd meg kesobb visszafutottam a tavkioldoert, de a salamat, kesztyumet, a fotostaskamat (benne a tobbi objektivvel, filmes gep meg minden finomsag) otthonhagytam. Tehat hiaba koltom minden penzemet evek ota fotoscuccra, hiaba kuldettem magam utan zseblampat, hogy sotetben is tudjak elesseget allitani, hiaba vettem specialis kesztyut fotozashoz.
Mindezek hianyaban azert igyekeztem a legtobbet kihozni az elmulo sarki fenybol.
Es azt kell mondanom; orulok, hogy nem volt nalam a fenykepezogep. Orulok, hogy Mesivel csak ketten voltunk, es nem kellett azzal foglalkoznom, hogyan erdemes megorokiteni.
De azert az is jo, hogy vegul lefenykepezhettem.
Hasonlo temat feszegettem egy korabbi bejegyzesemben, melyet itt talalhattok.
Most egy olyan dolgot fogok leirni, amit gondolom senki nem fog elhinni tolem: a leggyonyorubb esemenyeknel is van olyan pillanat, amikor le kell tenni a fenykepezogepet! Persze nem orokre (bar ez is megfordult tegnap hajnalban a fejemben), de sosem fogom megbanni, hogy ez az elmeny szamomra (fokent) nem pixelekben marad meg, hanem valami egeszen mas formaban.
Nektek azert egyenlore itt vannak a pixelek, remelem, hogy mindannyain lathattok majd a valosagban is!
Ez az utolso hetunk Voldaban. Direkt nem mondtam ki hangosan, de vegig abban biztam, hogy Norvegia valami igazan szep teli tajjal fog bucsuztatni minket, vagy valami hasonloval.. De erre meg gondolni sem mertem. A voldai emberek nagy resze meg sosem latott aurora-t, mivel tul delen vagyunk a jelenseghez. Koszonjuk!
sokmindent hozzafuznek a dolog technikai reszehez, de nem szeretnek ide tobb betut, ez is mar tobb mint kene. Akit erdekel, annak majd elmeselem, hogy mi-hogy volt, es hogy miert fogom kivagni a felszerelesemet, es nem nyugszom addig amig ossze nem szedek valami igazan komolyat...mondjuk veszek festeket meg ecsetet
A bejegyzest amugy sokmindenkinek, de fokent Miki unokatesomnak ajanlom. De ha mar unokateso: Adam megkert augusztusban, hogy fotozzak neki eszaki fenyt. En mondtam neki, hogy a sarkkor alatt vagyok, ugyhogy itt nem lehet...

12 comments:

Anonymous said...

Szeva Balázs!
Csúnyát nem szeretnék ide írni ezért érd be annyival, hogy "nagyon szépek" lettek a képek! Irigylésre méltó! (mármint hogy ilyet is láttál :) Azért remélem a napokban állad ill. felszerelésedet összeszedve készítesz még pár remek képet. Esetleg hegyről? :)
Akkor a sör ugrott, sztem ezzel az élménnyel semennyi sem ér fel!
üdv
Ádám

Anonymous said...

Szia B!

Először is ismét grat a képekhez!

Hihetetlen látvány lehetett és tudom, hogy milyen érzésekről írsz, mivel 1-2 hasonló - valójában ennél sokkal kevésbé látványos, számomra mégis elképesztő - égi jelenséget én is átéltem már! Ilyen volt egy binokulárral véletlen "elkapott" meteor. Valami döbbenet! Utána másodpercekig csak néztem ki a fejemből. Pedig elvileg "csak" egy meteor volt..

Örülök, hogy az égbolt iránti érdeklődésedhez én is hozzájárulhattam:)
Ez az élmény tényleg egy igazán szép zárása norvég élményeiteknek.
Remélem, h. egyszer lesz alkalmam nekem is hasonló jelenséget látni.

Ami pedig a fotózást illeti:
Sok olyan helyzet van az életben amikor a fotózás egyszerűen felesleges. Pillanatok amiket nem kell, és nem is lehet képek formájában megosztani másokkal. Ezeket csupán átélni lehet!

Üdv:
Miki

Anonymous said...

Ja és szuper lett a bejegyzés szövege is!

n said...

élek a lehetőséggel és itt is reagálok a megjegyzzésedre. tényleg szerencsések vagyunk. de nem úgy szimplán. ez kb. olyan élmény volt mint életem legjobb koncertjei. (nagy szavak ezek, de megfontoltak!) tegnap rosszul éreztem magam, hogy nem sikerült normális képet csinálnom ami tényleg átadja az egész történés valódi látványát. és most nem a "táncolásra" gondolok. mindenesetre ma már teljesen meg vagyok elégedve, hogy ha csak a memóriámba is, de oda teljesen beleégett a látvány. legyél hálás, hogy volt kivel megosztanod ezt ott helyben.

Mohai Balázs said...

Koszi a kommenteket. Adam: ugyan mar nincs sok idom, de ma is fotoztam, ugyhogy lesz miert visszenezni meg a blogra. A sorrol meg ne beszeljunk annyit, csak hutsd be :) Az uzlet az uzlet, azert be kell latnod; nem egyszeru megrendelest kellett teljesitenem :)
Miki, tobbet nem mondom igerem: majd ha vegre talalkozunk, atbeszelunk mindent, ilyen roviden most nem tudnek reagalni. Hajnali harom ora van, egeszen eddig fotoztam, sztem ma mar minusz 10 fok is van, ugyhogy elegge kimerultem. Es lassan el kell kezdenem pakolni. Ugyan teljesen elegedett vagyok, es honvagyam is van, de azert nagyon nehez megertenem, hogy el kell hagyom ezt a helyet :(

Anonymous said...

Nem a cserediaksag az egyetlen lehetöseg arra, hogy skandinaviaban elj/tanulj. Ha motivalt vagy, barmi lehet. Akar meg Izlandon is kiköthetsz. Elhatarozas kerdese az egesz.:]

ciprian said...

szépen megkoronáztátok a kintlétetek.

Mohai Balázs said...

Csaba: Igen, ezzel tisztaban vagyok. Inkabb arra celoztam, hogy most lezarul egy idoszak, es ilyen soha nem lesz mar. Akarhogy is nezem, nagyon szerencses helyzetben voltam: egy-ket oralatogatast es 2 vizsgat leszamitva azt csinaltam, amit akartam, es meg igy sem tudtam mindent megcsinalni, amit elterveztem. 4 tokeletes honap... Ha egyszer tenyleg ugy dontok, hogy nekivagok eszaknak, akkor mar sokmindennel kell majd foglalkozni; allas, lakas stb. Persze alig varom, hogy ilyen problemak kossenek le :)

Mohai Balázs said...

Ciprian; bizony, nem is szamithattunk erre. Es csak halkan jegyzem meg, hogy ugyan ezen mar nem tudok tultenni, de meg ma is var rank itt egy izgalmas(-nak igerkezo) bejegyzes. Igazan halas lehetek norvegianak...

balz said...

szépek a képek, tetszik a bejegyzés, DE:
ne számítogépezzél balázs az utolso napjaidban, hanem inkább mász meg a rosethornetet 20szor, fürödj a fjordokvizében, egyél bálnát, és soscukorkát stb...na.

Mohai Balázs said...

Balazsom: hidd el, mindent jol csinalok itt a vegen! Ugyan ma is beultem a gep ele (muszaj volt), es ha mar itt vagyok, akkor nekiallok megirni az utolso bejegyzesemet. Ez is fontos nekem, es amugy pedig sikerult elbucsuznom a helytol (mar amennyire lehet). De majd leirok mindjart mindent a kovetkezo postban.

Hungarian Horntail said...

gyönyörű, igényes képek, jó volna látni, hol tartasz most a fotózásban, lett-e új felszerelésed, mit használsz, hogy néz ki a galériád.