Showing posts with label eszaki feny. Show all posts
Showing posts with label eszaki feny. Show all posts

Tuesday, December 11, 2007

Aurora Borealis - sarki feny

A tortenet kepekben valo elmeselese itt kezdodik. Balra a kollegimunk lathato.
De nem ez a lenyeg... Sokadszorra muszaj kimondanom, hogy eletem legnagyobb elmenye volt, de azt hiszem, most ezt sokaig nem fogja semmi felulmulni. Nem is tudom mi lehetne ennel is tobb. Tegnap ejfel korul Mesivel kialltunk az iskola erkelyere, atolelve egymast, es percekig szotlanul neztuk ezt a csodat. Mert bar 10 evvel ezelott (amikor elkezdtem csillagaszkodni) beteve tudtam minden egi jelenseget, pontosan tudtam mi tortenik egy eszaki feny-jelenseg kapcsan, de ez most csoda volt. Hiaba neztem kepeken evekig, egeszen tegnapig azt hittem, hogy en sosem lathatok ilyet eloben. ...szoval ott alltunk Mesivel, es percekig razott a hideg, lehetetlen leirni a latvanyt is, nemhogy az erzest.
Azert megprobalom: nem valami apro fenyt kell elkepzelni. Jelen esetben az egbolt felet tokeletesen "eltakaro" zold, finoman mozgo (tancolo) jelensegrol volt szo.



Keptelen vagyok most retusalni a kepeket: itt is egy repulo mesterseges villogasa felbevagja a latvanyt. Majd kesobb photoshopot ragadok, de egyszeruen nem tudom elkepzelni, hogy clon tool-lal izelgessem ezeket a kepeket.

...Mikor percek utan vegre megszolaltunk, azt mondtuk eloszor, hogy persze jo lett volna lefenykepezni, de nem baj: ez igy volt csodalatos, ahogy igy ketten ateltuk, nem kellett objektivekkel bajlodnom stb. Tenyleg igy gondoltam, de aztan masodpercenkent egyre jobban visszatertem a valosagba, es ra kellett jonnom: mi ertelme volt eddig barmit lefotoznom eletemben, ha ezt nem fogom megorokiteni!? Itt kezdetet vette a kaland: a jeges uton kb 1 perc alatt futva megtettem masfel kilometert, ugyanis nem volt nalam a fenykepezogep. Lattam, hogy folyamatosan csokken a feny intenzitasa (es fokent a mozgas), de azert szerencsere lelkes maradtam.
Lelkiallapotomra jellemzo, hogy minusz 5 fokrol megfeledkezve semmi mast nem kaptam fel, csak az allvanyt es a fenykepezogepemet. Majd meg kesobb visszafutottam a tavkioldoert, de a salamat, kesztyumet, a fotostaskamat (benne a tobbi objektivvel, filmes gep meg minden finomsag) otthonhagytam. Tehat hiaba koltom minden penzemet evek ota fotoscuccra, hiaba kuldettem magam utan zseblampat, hogy sotetben is tudjak elesseget allitani, hiaba vettem specialis kesztyut fotozashoz.
Mindezek hianyaban azert igyekeztem a legtobbet kihozni az elmulo sarki fenybol.
Es azt kell mondanom; orulok, hogy nem volt nalam a fenykepezogep. Orulok, hogy Mesivel csak ketten voltunk, es nem kellett azzal foglalkoznom, hogyan erdemes megorokiteni.
De azert az is jo, hogy vegul lefenykepezhettem.
Hasonlo temat feszegettem egy korabbi bejegyzesemben, melyet itt talalhattok.
Most egy olyan dolgot fogok leirni, amit gondolom senki nem fog elhinni tolem: a leggyonyorubb esemenyeknel is van olyan pillanat, amikor le kell tenni a fenykepezogepet! Persze nem orokre (bar ez is megfordult tegnap hajnalban a fejemben), de sosem fogom megbanni, hogy ez az elmeny szamomra (fokent) nem pixelekben marad meg, hanem valami egeszen mas formaban.
Nektek azert egyenlore itt vannak a pixelek, remelem, hogy mindannyain lathattok majd a valosagban is!
Ez az utolso hetunk Voldaban. Direkt nem mondtam ki hangosan, de vegig abban biztam, hogy Norvegia valami igazan szep teli tajjal fog bucsuztatni minket, vagy valami hasonloval.. De erre meg gondolni sem mertem. A voldai emberek nagy resze meg sosem latott aurora-t, mivel tul delen vagyunk a jelenseghez. Koszonjuk!
sokmindent hozzafuznek a dolog technikai reszehez, de nem szeretnek ide tobb betut, ez is mar tobb mint kene. Akit erdekel, annak majd elmeselem, hogy mi-hogy volt, es hogy miert fogom kivagni a felszerelesemet, es nem nyugszom addig amig ossze nem szedek valami igazan komolyat...mondjuk veszek festeket meg ecsetet
A bejegyzest amugy sokmindenkinek, de fokent Miki unokatesomnak ajanlom. De ha mar unokateso: Adam megkert augusztusban, hogy fotozzak neki eszaki fenyt. En mondtam neki, hogy a sarkkor alatt vagyok, ugyhogy itt nem lehet...