Ø

A Voldaphoto norvegiai tudositoja ezennel megirja utolso post-jat, es bar ez nem jelenti a blog megszuneset, megis felek tole, hogy kicsit szomoru lesz. Az is lehet, hogy kicsit erdekes lesz: igy utolso delutan igazan nem tudok koncentralni.
Balazs az utolso kommentjeben irta, hogy ne uljek szamitogep ele, hanem menjek hegyre, igyak fjordvizet stb. Orommel jelenthetem, hogy immar mindezen tul vagyok, sikerult lerendeznem magamban a dolgokat, es meg utoljara magambaszivtam mindent, amit lehetett. De a tanacsat megfogadom es rovid leszek; nem irom le sokadszorra, hogy miert volt ez eletem legboldogabb idoszaka, nem probalok senkinek a kedveben jarni, sem az irasomban, sem pedig a fotokkal. 200 kepet keszitettem az elmult 3 napban, de csak azt teszem fel, ami nekem fontos. Otthon majd meg kiegeszitem a blogot - lesz mivel!

Aki tartotta velem a kapcsolatot, az nagyjabol sejtheti, hogy mi tortent velem az utolso napokban; nem birtam aludni, fenykepezogeppel es discmannal (tobbnyire nem kapcsoltam be mondjuk) megegyszer bejartam a kedvenc helyeimet. A legfontosabb ezek kozul a Rotsethornet volt - tokeletes valasztasnak bizonyult. Orakig ultem fennt a minusz 3 fokban, es folyamatosan kirazott a hideg - nem azert mert faztam.

A multkori eszaki feny utan ugy ereztem, hogy megvolt a bucsu, nyugodt szivvel mehetek haza...pedig nagyon szuksegem volt erre a hegymaszasra; az eddigi leggyonyorubb naplementet kaptam bucsuzoul.

Meg nem tettem fel a fotokat egy fontos hegymaszasrol: a hatterben levo legnagyobb hegynek vagtunk neki Balazzsal meg 3 hettel ezelott. Otthon potolom.

Szeretem az elozo kepet, de megis valami massal akarom lezarni ezt a csodalatos 4 honapot.

Es ha azt gondolnatok, hogy valami meglepetes, valami varatlan kovetkezik, akkor tevedtek.

Az eszaki feny utani este elmentem megint fotozni. Vagyok olyan makacs, hogy azt hittem; lathatok meg egy aurorat. Hiaba olvastam, hogy itt ritka, es hiaba mondtak a helyiek, hogy ok 20 ev alatt mindossze 4-et lattak, en lokott nekivagtam, pedig igazabol mar tokeletesen elegedett voltam.

Aztan csak neztem az eget, es meglattam a kezdodo eszaki fenyt. Ha az elozonel azt irtam, hogy csoda, akkor most nem tudom mit irhatnek. Erjetek be ennyivel, most jott el az a pillanat, amikor sem fotokkal, sem szavakkal nem szeretnem kifejezni, amit ereztem/erzek.

Csak azt tudom, hogy nagyon halas vagyok, amiert mindez igy tortent. Nem tudom, hogy mivel erdemeltem ki, de vegre tenyleg maradektalanul boldog vagyok, nem erdekelnek az elottem allo nehezsegek, meg semmi, csak orulok, es halas vagyok. Sokmindenkinek, de legfokepp Szuleimnek, alig varom mar (igen, most mar tenyleg otthon akarok lenni) hogy egyutt legyunk. Es Mesinek, akivel egyutt tolthettem el ezt az idoszakot. Es koszonom neki, hogy ilyen turelmes velem - nehez lehetett sokszor csak varni ram, amig valamelyik hegyrol megerkezem ejjel. Azt hiszem, kicsit kicsit furcsan eltem meg ezt az egeszet, sokat voltam egyedul...

Akkor itt most befejezem, majd a szemelyes beszelgetesekkor elmondok mindent, amit csak lehet. Sokmindenkit megemlithetnek itt a vegen meg, de nem szeretnek egy respektlistat osszeallitani, ugyis tudjatok, hogy mit gondolok.

Most elindulok Mesihez, az utolso esten vegre csak Vele szeretnek lenni.

Hare!

OSLO, night

Az eloadasra varva...

..es onnan elkesve

A kiraly, akit mindenki szeret. Legalabbis nappal ezt az informaciot kaptam, de ejszaka a dulongelok ezt nem erositettek meg. Az viszont biztos, hogy nem pancelozott autoban jarkal, mint a semmirekello politikusaink, hanem neha leugrik egy zsemleert a boltba, neha villamosozik. EZEN a kepen lathato is, amint eppen jegyet valt a vonaton :)

Osloban rengeteg neonreklam van, szerintem hazavagja az egesz varoskepet, de van egy-ketto amin legalabb lehet gondolkodni...

Itt is van am ipartelep.

Nandi (nem szo szerint) valami ilyesmit mondott: ha hianyzik Szentendre, csinalok egy kis hangulatot. (vagy nem ezt mondta?)

Eppen mondtam, hogy kicsit olyan ez a hely, mint egy leszamolos filmben a vegso kikotoi-csata helyszine, mikor meglattuk az aldozatot is. Najo, csak aludt, mindenesetre eleg erdekes terepet valasztott.

Ket napi eloadassorozat es cipeles utan ugy dontottunk, hogy nem szamit a sor ara, megiszunk egyet, ha mar itt vagyunk. Nagyon hamar szereztunk tarsasagot, es kezdetet vette az ejszaka...

Beszelgetnek

Oslo nagyjabol a drogrol szol, ez egeszen biztos. Megszamlalhatatlan droguzlet villanasnyi lebonyolitasanak voltunk tanui, de itt vegre megismerhettuk a hasznalokat is: a lany egeszen erdekes hulyesegeket beszelt, mig a fiu orakig meg sem szolalt, csak vigyorgott, meg fintorgott, es kicsit be volt lassulva...

A kreativ felhasznalok

Nana, csak bakelit!

Ok a parlament elott alltak. Biztos itt is levagtak anno a tolvajok kezet, vagy talan uzenet lenne a valasztoknak?

Joreggelt

Rotsethornet 2. (649m)

Azert nem mindegy, hogyan fotozod le ugyanazt a tengert.. lennt es fennt

Geirenger

Kovetkezzek a sokat igert beszamolo: vegre eljutottunk a hires-neves fjordhoz. Gyonyoru volt, de bårki bårmit mond, szereny velemenyem szerint az oda- vagy a visszaut is hasonloan szep volt. Egyszeruen nem hiszem el, hogy itt lehetek!!
Sajnos viszont tenyleg egyre kevesebb idot tudok forditani a blogra, hiszen minden napra jut valami, igy egyre kevesebb szoveget tudok feltenni, es felek, hogy a kepek valogatåsån es a sorrenden is meglåtszik, de azert talån åtmegy igy is valami informåcio. Most kb 4 nagyon-nagyon suru nap van mogottunk, ma delutån 700 kepet valogattam ki (na igen).
Az elmult het rovid tortenete, amit 2-3-4-5-6 bejegyzesen keresztul lathattok majd:
Mesivel felmasztunk egy 649 meteres csucsra, aztan megvendegeltuk norveg baratainkat (errol azt hiszem mar tettem fel valamit), majd suli mellett ujra felmåsztam arra a hegyre Andival es Nandival. Masnap Geirenger, tegnap pedig Mesivel es Nandival egy 807 meteres csucsra jutottunk fel. Es ez igy sorjåban bizony egyre hihetetlenebb elmenyt jelentett szamomra. Amint jo ido lesz, folytatjuk az expediciot!

Utkozben

Legalabb 20 vizesest, es 15 kulonbozo szivarvanyt lattunk

Ket helyi troll apo O itt Julia, a nemzetkozi diåkok koordinatora, ugyancsak diåk amugy.Es igen! 1500 meter magasan, 30 centis hoban. Szivesen leirnek mindent, de felesleges. Meg a fotokkal sem tudom megkozelitoleg sem visszaadni szamotokra a latvanyt. Najo, azert talan el tudjatok kepzelni.

Es a hazafele ut, egeszen a voldai kompig: